Az asztrom�gia rejtelmei

Az asztrom�gia alapj�t a vil�gban l�tezõ szf�r�k alkotj�k.  Minden l�tezõ dolog ezekbõl �p�l fel, �gy ezek alkalmaz�s�val, erej�k �s hat�suk n�vel�s�vel, illetve cs�kkent�s�vel a m�gus bizonyos hat�sok el�r�s�t erõs�theti avagy cs�kkentheti.A szf�r�k alkalmazhat�k talizm�nok, amulettek �s m�gikus gyûrûk elk�sz�t�s�re, seg�ts�get ny�jtanak a ritu�lis m�gi�ban, csillag- �s plan�taszellemek megid�z�s�ben esetleg azok szolg�latra k�nyszer�t�s�ben. Az egyes szf�r�k, azaz a Vil�g alkot�elemei a k�l�nf�le trad�ci�kban m�s-m�s n�ven szerepelnek. Leggyakrabban a bolyg�szf�r�k neveivel tal�lkozhatunk, de a Kabbalista m�gia szefir�i, a druida trad�ci� kilenc eleme �s az õselemm�gi�k mind mind ugyan azokat az erõket testes�tik meg, persze egy kiss� m�s bont�sban, �tfed�sekkel. 
A bolyg�k jellemzõinek min�l teljesebb ismerete felt�tlen�l sz�ks�ges ahhoz, hogy a megfelelõ hat�st �rj�k el. Hogy ennek a tud�snak a birtok�ba ker�lj�nk, nem el�g megtanulnunk az egyes bolyg�k, szefir�k, elemek jellemzõit, medit�ci�ban "be is kell j�rnunk" azokat.

Az al�bbiakban k�vetkezzenek itt a bolyg�szf�r�k �s azok asztrom�gi�hoz sz�ks�ges anal�gi�i: 

Nap: Pozit�v

-p�nz, j�vend�l�s, t�mogat�s, sz�vets�g, harm�nia, ellens�gesked�s megsz�ntet�se, l�thatatlans�g �s l�that�s�g el�r�s�re, uralkod�s, vezet�s, szerencse, vagyon, ir�ny�t�s, elrejtett kincs 
-napja a vas�rnap 
-f�me az arany -k�vei a gy�m�nt, a borosty�n, a s�rga gy�m�nt, a rubin �s a top�z 
-sz�ma az 1
-sz�ne a s�rga, arany, bronz, aranybarna �s a narancs 
-jegye az Oroszl�n 
-eg�szs�g�gyileg hozz� tartozik a sz�v, v�rkering�s, gerinc probl�m�k, agyh�rtyalob, ideggyullad�sok, agyi v�rz�s, n�mas�g, besz�dhiba, �jul�s, fejf�j�s, h�t, sz�vg�d�r, v�red�nyek, f�rfiakn�l a jobb szem, nõkn�l a bal szem 
-�letkor 18-45 �v