Brsszel, 2002. janur 12. (MTI-Panorma) - Belgiumban elhunyt Francois Massau, a forg lakhz feltallja, aki nmelyek szerint megelõzte kort, m hossz lete vgre mr a kortrsak is elfelejtettk.
"Az az egyetlen htrnyom, hogy sose vettek komolyan, mert nem vagyok ptsz. De meg vagyok gyõzõdve rla, hogy vgl clt rek" - mondta tretlen derûltssal j 11 ve a feltall, aki akkor mr aggastynknt a forg hz jabb prototpust tervezte, de a megvalstshoz hiba remlt tmogatst a vallon tartomnyi kormnyzattl. Most 97 vvel matuzslemi korban hunyt el, de az htott sikert, a vilghrt nem sikerlt megrnie.
Pedig a belga csodabogr tlete olyan pofonegyszerû, hogy tulajdonkppen brkinek eszbe juthatott volna, aki szereti a napot s az a vgya, hogy szobi ne legyenek vglegesen s knyszerûen, szakra, keletre, vagy brhov tjolva, hanem tetszs szerint kvethessk a nap plyjt. Akinek az tlet vgl is az eszbe jutott, egy belga szn- s tzelõanyag-kereskedõ, Francois Massau volt.
Mikzben a vilg szeme 1958-ban hazjra, pontosabban a brsszeli vilgkilltsra s annak jelkpre, a 9 gigantikus ezsts gmbbõl ll Atomiumra irnyult, Massau a fõvrostl alig 25 kilomternyire, Wavre-ban felptette a maga jval zsenilisabb jdonsgt, amivel mintegy letre keltette a npmesk kacsalbon forg kastlyt. A ht szobbl ll, nagyjbl kr alak hzat erõs vaslapra ptette, amely betonteknõbe gyazott vasgolykon forog szp lassan. A forg fldszint alatt mozdulatlan alagsor van pinckkel s garzzsal, felette szintn ll a tetõ. A hzat kisteljestmnyû villanymotor hajtja, amely msfl ra alatt fordt egy teljes krt a hzon, elvgre a nap sem rohan az gen... A motort egyetlen gombnyomssal lehet tetszs szerint bekapcsolni vagy lelltani.
Az Atomiumtl, a kristlyos vasmolekula tbb szz millirdszoros felnagytott modelljtõl oda voltak a vilgkillts ltogati, a (kacsalbon) forg csaldi hz forradalmian j tletre gyet sem vetett senki. Pedig feltallja vtizedekig lakott benne, bszkn mutogatta a vrosatyknak s a kvncsiaknak, de ennl tbbre nem vitte vele.
Mg csak btortalan vagy flnk sem volt: a krnyken sokan emlkeznek mg arra, hogyan prblta hsgsztrjkkal kicsikarni a kzmbs vrosi elljrkbl a tmogatst tallmnya elterjesztshez. Mskor a hetipiac napjn hirdetõtblt akasztott a nyakba, killt a piactr kzepre s hangos szval kiltotta vilgg fjdalmt s felhborodst kt finak tragikus balesetben val elhallozsa miatt.
Nemcsak a vrosi vezetõkkel hadakozott, sszeveszett s perre ment hznak kivitelezõjvel is.
Az ilyenek miatt persze hbortos csodabogrnak tartottk s nyilvn nem volt kellõ rzke az nrvnyests hatkonyabb mdszereihez. Pedig tallmnya nem hrom napig tart csoda volt, hiszen a hz ma is forog modern kacsalbn s olykor mg megbmuljk a tjkozottabb ptszhallgatk vagy arra vetõdõ turistk.
A hz mai tulajdonosa 18 ve lakik benn s gy vlekedik, hogy a forg hz lngeszû tlet, viszont messze megelõzte kort - a mai civilizci mg nem tud mit kezdeni vele. Kiss olyan a sorsa, mint a Concorde-nak, az elsõ, hangsebessgnl gyorsabb utasszllt gpnek. A gp annak idejn elkprztatta a vilgot, de hiba jrja vtizedek ta az gi orszgutakat, nem forradalmastotta a lgi forgalmat, megmaradt kt lgitrsasg klnlegessgnek, kevsszm tehetõs lgiutas szrakozsnak.
A wavre-i forg hz produklt nhny mulatsgos esetet tbb vtizedes fennllsa sorn. Megtrflta pldul a macskt, amely kiugrott a gazda szobjnak ablakn, aztn csak llt bambn s nem rtette, hova lett a pincelejrat, ahonnan flrja feljtt. Honnan tudhatta volna szegny, hogy a pince megvan ugyan, de a szoba odbbment azta... Lszl Balzs |