M�gikus Utaz�s

M�gikus utaz�sunkat 25 000 �vvel ezelõtt kezdj�k meg Eur�p�ban. Ez az az idõ, amikor az emberis�g kialak�totta saj�t istens�geit.

Legfontosabb k�t isten�nk a Vad�szat Istene �s a Term�kenys�g Istene volt. A vad�szat volt elõdeink elsõdleges meg�lhet�si forr�sa az õsidõkben. A legt�bb �llat, amire akkor vad�sztak, szarvat hordott, amelybõl arra k�vetkeztettek, hogy a Vad�szat Istene az agancsos isten. Vagyis a Szarvas Isten.

A m�sik legfontosabb t�rt�n�s a szaporod�s volt, amelyet sz�mukra megmagyar�zhatatlan erõk ir�ny�tottak. Igy a Term�kenys�g Isten erej�nek tulajdon�tott�k azt.

Ez a k�t istens�g a Vad�szat �s a Term�kenys�g Istenei voltak a legfontosabbak a korai emberis�g sz�m�ra.

 A vad�szat megkezd�se elõtt, az õsemberek megpr�b�lt�k elj�tszani azt. A barlangokba �letnagys�g� b�l�nyeket, vagy �ppen olyan �llatot festettek amelynek a vad�szar�ra indultak.

Az emberek egy csoportja vad�szati sz�neket kent mag�ra, agancsot erõs�tettek a fej�kre, majd magukhoz vett�k a fegyvereiket. Ezut�n megkezdõd�tt a ritu�l�, melynek sor�n a falra rajzolt �llatok sebezhetõ pontjait pr�b�lt�k meg eltal�lni. �gy gondolt�k, hogy ezzel a szertart�ssal az �llatok lelk�t m�r legyõzt�k, s az igazi vad�szatra m�r csak a test�kkel kell megbirk�zni. A szertart�s v�g�n �r�mt�zeket gy�jtottak, majd m�snap elindultak az igazi vad�szatra. B�zva abban, hogy sz�mukra ez csak is sikerrel z�rulhat.

A Vad�szat Isten�vel szemben viszont nagyobb jelentõs�get tulajdon�tottak a Term�kenys�g Isten�nek, amely nem csak ez emberis�g fennmarad�s�t, szaporod�s�t jelentette sz�mukra, hanem a f�ld, s az �llatok term�kenys�g�t is.

A Term�kenys�g Isten�nek �br�zol�sakor az arc, a karok, a l�bak �br�zol�sa m�sodlagos jelentõs�ggel b�rt. A l�nyeg a term�kenys�g kifejez�se volt. �br�zol�sukat tekintve ember form�j�nak k�pzelt�k el õket. Termet�k �s arcuk is egyre emberibb k�pet �lt�tt. A term�szet fontoss�ga azonban abban is j�l l�that�, hogy az istenek fej�t levelekkel k�r�lrajzolva alkott�k meg.

Az emberis�g fejlõd�se sor�n egyre nagyobb szerephez jutott a paps�g. Azok a nõk �s f�rfiak akik k�l�n�sen akt�van vettek r�szt, azokban a szertart�sokban, amelyekben az istenekhez sz�ltak, elk�l�n�tett csoportokat alak�tottak. A k�l�nb�zõ f�ldrajzi ter�leteken k�l�nb�zõ neveket adtak nekik, de l�nyeg�ben ugyanazokat az elveket vallott�k, ugyanazon az alapokon tev�kenykedtek.

A fejlõd�s m�rt�ke azonban m�s, �s m�s volt. A legnagyobb �temben Eur�p�ban fejlõdtek, ahol m�g ma is megtal�ljuk az eredeti õsi form�j�t. Azt amit ma M�GI�nak h�vnak.

A korai Angli�ban ezen csoportok vezetõit Wicca-nak h�vt�k. Ez az õsi angol terminol�gia szerint a B�lcsek B�lcs�t jel�li. E B�lcsek elõzetes v�lem�ny�nek meghallgat�sa n�lk�l az uralkod� egy fontos k�rd�sben sem d�nt�tt. A B�lcsek B�lcs�nek val�j�ban mûveltnek �s a tudom�nyokban j�ratos embereknek kellett lenni�k. Õk voltak a helyi orvosok, b�r�k, m�gusok. Õsmagyar vonatkoz�sban õk voltak a S�m�nok, a T�ltosok.

A kereszt�nys�g erõs�d�se fokozatosan szor�totta h�tt�rbe ezeket a csoportokat. Ezek az emberek sok�ig nem hajlottak a kereszt�nys�g felv�tel�re, mert sz�mukra idegen volt ez az ismeretlen ember �ltal alkotott vall�s.

Hossz� �vsz�zadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a r�gi vall�sok hely�re az �j vall�s bet�rj�n. Idõsz�m�t�sunk ut�n 1000 k�r�l az eur�pai orsz�gok nagy r�sze, m�g mindig csak fele pog�ny, fele kereszt�ny volt. A nagyv�rosokban t�rt mag�nak utat elõsz�r a kereszt�nys�g. Ezek a telepesek m�r maguk a v�ros nev�ben is kereszt�nyekk� v�ltak. A falvak ember�nek megt�r�t�se azonban hossz� idõbe telt. Az emberek t�bbs�ge pog�ny maradt. A pog�ny sz� jelent�se: a latin pagoni sz�b�l ered, amely a puszt�k ember�t jelenti. K�sõbb a kereszt�nyek ezt a jelent�st haszn�lt�k fel, ford�tott�k rosszul, s mindenkit aki nem volt kereszt�ny, pog�nynak, vagyis anti-kereszt�nynek tekintettek. Ha valakire azt mondt�k, hogy pog�ny, az egyet jelentett azzal a t�nnyel, hogy v�roson k�v�l lak� szem�lyrõl van sz�. Amely mag�ban foglalta azt is, hogy nem kereszt�ny. Az egyszerû n�p nem akarta megtagadni �vezredes isteneit. A t�r�t�s azonban egyre durv�bb eszk�z�kkel folyt. Ez az emberekbõl f�lelmet, megalkuv�st v�ltott ki. A testi feny�t�s eszk�zein k�v�l a lelki r�hat�s is nagyon erõs volt. A r�gi szok�sokat is megpr�b�lt�k megsemmis�teni. Ilyen szok�s volt, mikor a falu emberei kivonultak a f�ldekre �s �nekelve, t�ncolva k�r�lj�rt�k a megmûvelendõ r�szeket. Mik�zben t�ncoltak, magasra ugr�ltak, mert azt hitt�k, hogy ezzel megmutatj�k az isteneknek, hogy milyen magasra n�vessz�k a gabon�ikat. Az egyh�z azonban megpr�b�lta megszabad�tani az embereket, ha m�sk�pp nem ment erõszakos �ton, ezektõl a szok�saikt�l. Azt mondt�k, hogy ezekkel a ritu�l�kkal megrontj�k a term�st, m�rpedig a ront�s mindig az �rd�g mûve, aki az embert is megrontotta...

Ezekben az idõkben a h�ztart�sok n�lk�l�zhetetlen eszk�ze volt az �st. Az egyh�z azonban azt tartotta, hogy azokt�l akikn�l ilyen �st van, gyermek megfõz�s�hez haszn�lj�k fel. Mik�zben fõzt�k a gyermekeket, k�zben �rd�gi hangokat hallatnak �s �rd�gi fûszereket vegy�tenek, mint p�ld�ul: k�gy� nyelvet, �rd�g gy�keret, k�gy� szak�llt, vagy macska bajusz�t. Term�szetesen sz� sem volt gyermekek fõz�s�rõl... Valamint amiket a v�zbe sz�rtak, nem voltak m�sok mint a n�pi hagyom�nyok szerinti gy�gyf�vek... Ma is a legt�bb n�v�nynek a r�gi hagyom�nyok �ltal haszn�lt nev�t ismerik az emberek. El lehet k�pzelni, hogy az inkviz�tor mennyi minden rosszindulatot tudott belemagyar�zni n�mely n�v�ny nev�be. P�ld�ul: �rd�g c�rna, b�kabogy�, b�kalencse, b�kaszitty�, m�jvir�g, macskagy�k�r, k�gy�gy�k�r... stb.

A kereszt�nys�g terjed�se ellen�re azonban m�g a mai idõk is bizony�tj�k, hogy nem tudt�k teljesen kiirtani az õsi hagyom�nyokat, -m�g erõszakkal sem. Gener�ci�r�l -gener�ci�ra sz�lltak. Az egyh�z elvesztve t�relm�t, minden eddigi hagyom�nyr�l sz�l� k�nyvet m�gly�ra dobatott. Egyetlen c�ljuk volt, a kereszt�nys�g kiz�r�lagos vall�sk�nt val� elismertet�se.

Gergely p�pa rendeletben parancsolta meg, hogy a r�gi b�lv�nyokat jelk�pezõ erekly�ket, szobrokat semmis�ts�k meg. �j templomok �p�ltek a r�giek hely�n, �s mivel a r�gieket lerombolt�k, a lakoss�g az �j templomokba k�nyszer�lt. A katolikus egyh�z pedig egyre kem�nyebb m�dszerekkel �ld�zte a pog�nyokat. Mivel a pog�nyok istenei gyakran agancsos istenek voltak, ezt a kereszt�nyek �rd�gnek titul�lt�k.

Ennek ellen�re a r�gi vall�s k�vetõi nem hittek az �rd�g�kben. Az �rd�g maga csak a kereszt�nyek kital�ci�ja volt. A Bibli�ban nem ez a fajta �rd�g tal�lhat�. Az eredeti õsi testamentum s S�t�nr�l besz�l, amely sz�ks�ges ellenf�lk�nt jelenik meg, a j� istenekkel szemben.

Ugyan�gy ahogy a vall�s a s�t�nizmus is mag�t�l terjedt a k�z�pkorban. A k�z�pkori �tlagemberek hittek az istenben, de amikor r�d�bbentek arra, hogy nem csak nem jelent sz�mukara semmit, de korl�tozta is õket a mindennapi �let�kben, elfordultak tõle. A korl�toz�sra j� p�lda, hogy a szexu�lis �let�k is korl�tok k�z� szorult. M�g a h�zasp�rok k�z�tt is. Elv�rt�k tõl�k, hogy ne az �r�mszerz�s miatt szeretkezzenek, csup�n a fajfenntart�s v�gett. A megengedett napok szerda, p�ntek �s vas�rnap volt. De m�g ezeken a napokon is tilos volt negyven nappal kar�csony, illetve ugyanennyi idõvel h�sv�t el�tt. H�rom nappal az �ldoz�s el�tt, valamint fogamz�s ut�n eg�szen a sz�let�st k�vetõ negyven napig. V�g�l is szt mondhatjuk, hogy k�r�lbel�l k�t h�nap meghat�rozott napjain �lhettek szexu�lis �letet a h�võ kereszt�nyek.

Ilyen �s m�s hasonl� nevets�ges szab�lyoz�sok miatt, az emberek egyre ink�bb elfordultak a kereszt�nys�g vall�st�l. A s�t�nizmust �s a boszork�nys�got ugyanolyan l�zad�snak tekintette a kereszt�nys�g. A s�t�nizmus volt l�nyeg�ben az elsõ l�zad�s a kereszt�nys�g ellen.

M�gia 15 szab�lya!

ELS� SZAB�LY
A Szol�ris Angyal elrendezi �nmag�t, nem sz�rja sz�t erej�t, hanem m�ly medit�ci�ban �nn�n visszat�kr�z�d�s�vel �rtekezik.

M�SODIK SZAB�LY
Amikor az �rny�k v�laszolt, a munka m�ly medit�ci�ban folytat�dik. Az als� f�ny felvet�l, a nagyobb f�ny megvil�g�tja a h�rmat, �s a n�gy munk�ja folytat�dik.

HARMADIK SZAB�LY
Az Energia kering. A f�nypont a n�gy munk�j�nak term�ke kibontakozik �s n�vekszik. A Miri�dok gy�lnek izz� heve k�r�, m�g csak a f�ny cs�9kkenni nem kezd. T�ze egyre halov�nyabb. Ekkor hangzik fel a m�sodik hang.

NEGYEDIK SZAB�LY
Hang, f�ny, rezg�s �s a forma keverednek, egym�sba olvadnak, s �gy a m� egy. T�rv�ny szerint halad, �s a munka el�rehalad�s�t m�r semmi nem akad�lyozhatja meg. Az ember m�lyen l�legzik. �sszpontos�tja er�it, �s kiveti mag�b�l a gondolatform�kat.

�T�DIK SZAB�LY
H�rom dolog foglalja el a Szol�ris Angyalt, miel�tt a megalkotott burkolat tov�bb halad lefel�: a vizek �llapota, annak a biztons�ga, aki �gy alkot, �s az �lland� elm�ly�l�s. �gy a sz�v, a torok �s a szem h�rmas szolg�latra fogott �ssze.

HATODIK SZAB�LY
Az als� n�gy d�v�i �rzik az er�t, amikor a szem megny�lik, lend�letet kapnak �s elvesz�tik a mester�ket.

HETEDIK SZAB�LY
A kett�s er�k megmutatkoznak azon a szinten, amelyiken az �ltet� hatalmat kell kutatni, a k�pt �sv�ny egyes�l a Szol�ris Angyallal, a sarkok v�ltoznak. A medit�ci� v�laszt�s el� van �ll�tva.

NYOLCADIK SZAB�LY
Az Agniszurj�k felelnek a hangnak. A vizek �radnak �s apadnak. A m�gus �rizkedj�k, nehogy belefulladjon azon a ponton, ahol f�ld �s v�z tal�lkoznak. A kett� k�z�tt f�l�ton, sem nem sz�razon, sem nem vizen kell megtal�lni a helyet, ahol meg lehet vetni a l�bat. Ahol a v�z, f�ld �s leveg� tal�lkoznak, ott a var�zslat v�grehajt�s�nak helye.

KILENCEDIK SZAB�LY
Most a s�r�t�s k�vetkezik. A t�z �s a vizek tal�lkoznak, a forma t�gul �s n�vekedik. Helyezze a m�gus a form�t megfelel� p�ly�ra.

TIZEDIK SZAB�LY
Mihelyt a vizek megf�rdett�k a megalkotott form�t, felsz�v�dnak �s felhaszn�l�dnak. A forma megn�vekszik erej�ben, �gy folytassa a m�gus, am�g a m� kiel�g�t� nem lesz. Ezut�n a k�ls� �p�t�k hagyjanak fel tev�kenys�g�kkel, �s k�vetkezz�k a bels� munk�sok ciklusa.

TIZENEGYEDIK SZAB�LY
A munk�soknak most h�rom dolgot kell a t�rv�nnyel v�grehajtania. El�sz�r: �llap�tsa meg a formul�t, amellyel az �leteket a k�r�lvev� falak k�z� z�rhatja, azut�n: ejtse ki a szavakat, amelyek megmondj�k nekik, hogy mit kell tenni, �s hov� kell tenni, ami elk�sz�lt, �s v�gezet�l: rebegje el a misztikusmondatot, amely megmenti �t azok m�k�d�s�t�l.

TIZENKETTEDIK SZAB�LY
A sz�ved�k l�ktet. �sszeh�z�dik �s kit�gul. Ragadja meg a m�gus a felez� pontot, s �gy szabad�tsa fel a "bolyg� foglyai" k�z�l azokat, akiknek a hangja megfelel� magass�g� �s pontosan arra van hangolva, amit k�sz�teni kell.

TIZENHARMADIK SZAB�LY
A m�gusnak fel kell fognia a n�gyet, vegye �szre m�v�ben a lila �rnyalatot, amit �k nyilv�nval�v� tesznek, �s �gy szerkessze meg az �rny�kot. Amikor ez megvan, az �rny�k fel�lt�zik, �s a n�gy h�tt� v�lik.

TIZENNEGYEDIK SZAB�LY
A hang ki�rad. A b�tor l�lek sz�m�ra elk�zelgett a vesz�ly �r�ja. A vizek nem lehettek �rtalm�ra a feh�r alkot�nak, semmi nem tudta sem megfojtani, sem megfullasztani. Most t�z �s l�ng vesz�lye fenyeget, �s m�g halv�nyan b�r, a felt�r� f�st is l�that�. �s most, egy b�k�s ciklus ut�n, l�togassa meg ism�t a Szol�ris Angyalt.

TIZEN�T�DIK SZAB�LY
A t�zek megk�zel�tik az �rny�kot, de m�gsem �getik meg. A t�zt�l v�d� burok elk�sz�lt. �nekelje a m�gus a sz�veget, ami �sszevegy�ti a t�zet a v�zzel.

A famili�ris

A k�z�pkori boszork�nys�gban az �llat alakj�ban megjelen� szellemet
vagy d�mont nevezt�k �gy, aki a boszork�nyt k�s�rte �s m�gikus
hatalommal l�tta el.
A gazd�ja saj�t v�r�b�l kevert bele egy cseppet az �tel�be, hogy ezzel
biztos�tsa a pszichikus k�tel�ket. A leggyakoribb famili�risok kuty�k,
macsk�k, lovak, ty�kok, nyulak, patk�nyok,varangyos b�k�k,
meny�tek, s�n�k �s tekn�s�k voltak. K�l�nleges famili�risnak
tekinthetj�k a mandrag�ragy�keret is. A boszork�nyok gyakran k�rt�k
a famili�risok seg�ts�g�t j�vend�l�seikhez �s �menek �rtelmez�s�hez.