Az aura egy energiaburok, mely minden l�tez�t k�r�lvesz egy�nenk�nt �s kollekt�v szinten egyar�nt. (Ahogy az emberi test tartalmaz �n�ll� l�tez�ket (pl. sejteket), �gy az ember is r�sze egy nagyobb szervezetnek (nevezhetj�k p�ld�ul istennek). Az egyes sejtek szem�lyes aur�ja az ember aur�j�ban tal�lhat�, teh�t egy�ni �s kollekt�v szinten is r�szesei egy energiarendszernek.)
Az aur�t az anyagi test �s az azt k�r�lvev� energiatestek egy�ttesen alkotj�k. Egyes r�tegeit trad�ci�nk�nt m�s �s m�s elnevez�ssel illetik, �s t�bbf�lek�ppen bontj�k.

0. Az aura legbels� r�tege az anyagi vagy fizikai test
1. Az ezt k�vet� az �tertest
2. Az asztr�ltest
3. A ment�ltest
4. A legk�ls� a kozmikus vagy isteni test

M�s feloszt�s szerint:
- anyagi test
- �tertest
- asztr�ltest
- ment�ltest
- fels� asztr�ltest
- fels� �tertest
- fels� ment�ltest
- kozmikus vagy spiritu�lis test

Csakra neve; Sz�ne; Bels� elv�laszt�s� mirigy
1. Koronacsakra (Fejtet�, cs�cs);Feh�r;Tobozmirigy
2. Harmadikszem csakra; Lila/Ibolya; Hipof�zis
3. Torokcsakra; K�k; Pajzsmirigy
4. Sz�vcsakra; Z�ld; Csecsem�mirigy
5. Napfonatcsakra (Solar Plexus); S�rga; Hasny�lmirigyek
6. Szakr�lis (keresztcsonti) csakra; Narancs; Ivarmirigyek
7. Gy�k�rcsakra (alap, b�zis); V�r�s; Mell�kvese

Az aura �rz�kel�s�nek t�rt�nete az emberis�g ismert t�rt�nelm�nek hat�rain t�l, az id�k hom�ly�ba v�sz. A bibliai korszak, a term�szeti n�pek, a k�z�pkori kereszt�ny misztika, m�s korok fest�i �s szobr�szai sug�rz�, csillog� f�nyess�gk�nt jelen�tik meg az emberek, �llatok, n�v�nyek k�r�l. Amit a tiszt�nl�t�k, m�gusok, l�tnokok, az �rz�ken t�li �rz�kel�s (ESP) birtokosai eddig is k�pesek voltak �rz�kszerveikkel felfogni, most tudom�nyos, egzakt vizsg�latok �ltal nyert bizony�t�st. Modern korunk kutat�i az aur�t elektrom�gneses mez�k�nt m�rik minden �l�l�ny k�r�l. Az energia�tvitelt �s az auram�r�seket Magyarorsz�gon els� �zben a Prometheus TTV energetikai laborat�rium�ban vizsg�lt�k, m�rt�k �s jelen�tett�k meg. Vil�gviszonylatban azonban az els� auraf�nyk�pet Nicola Tesle, a kiv�l� fizikus, elektronikai kutat� �s tud�s k�sz�tette el 1891-ben! K�s�bb kutat�sait a Szovjetuni�ban kezdt�k tov�bbfejleszteni, a m�lt sz�zad 60-as �veiben. Ezeket az �veket k�vet�en az eg�sz vil�gon elkezd�dtek a kutat�sok, �s napjainkban m�r igen nagy pontoss�ggal m�rik a tud�sok az aur�t, - els�sorban a k�l�nf�le egyetemek term�szettudom�nyi karain. A sz�zad utols� �vtized�ben, a felgyorsult fokozott fejleszt�si t�rekv�sek eredm�nyek�nt sz�letett meg az �gynevezett AURA IMAGING PHOTOGRAPHY, amely els�k�nt tette lehet�v�, hogy a vizsg�lt bioenergia mez� szabad szemmel is l�that�v� v�lj�k.


Mit lehet megtudni az auraf�nyk�pb�l?
A k�l�nf�le sz�nek legk�l�nf�l�bb sz�nkombin�ci�i, melyek az AURA IMAGING m�dszerrel m�rhet�v� v�lnak, illetve egy megfelel� polaroid rendszer k�zbeiktat�s�val l�that�kk�, s�t aurafot� form�j�ban r�gz�thet�kk� v�lnak. A vizsg�lt szem�ly aurafot�ja valamint �rzelmi, szellemi �llapota, �s viselked�si form�i k�z�tt szoros kapcsolat - matematikai nyelven korrel�ci� - �ll fenn. A fenti fot� sz�nei a lef�nyk�pezett szem�ly k�l�nf�le min�s�geit, tulajdons�gait �s ment�lis �llapot�t t�kr�zik. Az auraf�nyk�pez�s gyakorlata, eszk�zei (pl. Kril�n m�dszer, Aura Camera 3000, stb...) k�t �rz�kel� - mint input szenzor - seg�ts�g�vel m�ri a vizsg�lt alany �gynevezett biofeedback param�tereit. A m�rt rezonanciapontok a szervezet eg�sz�vel �llnak kapcsolatban. Az emberi szervezett�l kapott - nem tudatos - inform�ci� vizu�lis �talak�t�s ut�n sug�rz�, sz�nes energiamez�k�nt jelenik meg a polaroid f�nyk�pen.


Az auraf�nyk�pek �rtelmez�se
Az optikai spektrum minden sz�ne k�l�nf�le min�s�gekre, tulajdons�gokra utal. A k�vetkez� le�r�sok seg�ts�get ny�jtanak egy auraf�nyk�p alap�rtelmez�s�hez. Igen fontos figyelembe venni, hogy nem csup�n az aura sz�ne, hanem form�ja is l�nyeges inform�ci�s alap, amely l�nyeges szerepet kap az �rtelmez�s sor�n csak�gy, mint a bal �s jobb oldal k�z�tti k�l�nbs�gek. A jobb oldalon l�that�ak a f�rfias - akt�v - extrovert�lt, m�g a bal oldalon a n�ies - passz�v-introvert�lt min�s�gek.

- V�r�s
Aktivit�st, er�t, akaratot jel�l. Nagyon akt�v, dinamikus energia, a kih�v�sok, a harc, a v�ltoz�s, a fizikai megval�s�t�s sz�ne, t�relmetlens�get, k�nyszer�t� er�t mutat. Az olyan ember, akinek sok v�r�s sz�n tal�lhat� az aur�j�ban, �rzelmileg t�lf�t�tt, szenved�lyes, esetleg stressz hat�sa alatt �ll. A v�r�s kifejezhet d�h�t, haragot, vagy utalhat t�lhajszolts�gra is.

- Narancss�rga
Az aktivit�s �s a gondolkod�s kombin�ci�ja. Fesz�lts�get, a felfedez�s �r�m�t, �leter�t, izgatotts�got, �l�nks�get jel�l. A vil�gos narancss�rga vid�ms�gra, pozit�v gondolkod�sra, �s b�tors�gra utal. A s�t�tebb, barn�s narancss�rga t�lterhelts�gre, f�radts�gra, f�lt�kenys�gre, a konkurenci�t�l val� f�lelemre, becsv�gyra, moh�s�gra vagy a gy�gyszerek szed�s�re, illetve doh�nyz�sra utal.

- S�rga
Az intellektus, az �rtelem �ltal t�rt�n� megismer�s sz�ne. Azt mutatja, hogy az illet� szellemi tev�kenys�ggel van elfoglalva, olvas vagy tanul. A vil�goss�rga sz�n vid�m ked�lyre �s �r�mteli felismer�sekre utal, a hom�lyos-s�rga ezzel szemben meger�ltet�st, ir�ny�t�si v�gyat, befoly�solhat�s�got, egoista gondolkod�sm�dot mutat, tov�bb� azt is jelzi, hogy az illet� f�l elfogadni valamit, �s az azzal kapcsolatos �rzelmeit kimutatni.

- Z�ld
A k�z�ppont sz�ne. J� sz�nd�kot, bar�ts�got, egy�tt�rz�st, kiegyens�lyozotts�got, term�szet k�zelis�get, ny�lt kommunik�ci�t, �let�r�m�t jel�l. A t�rkiz-z�ld gy�gy�t�sra enged k�vetkeztetni. A m�lyz�ld gyakorlatiass�gra, rugalmatlans�gra vagy anyagi k�zpont� gondolkod�sra, m�g a s�t�tz�ld �nz�, m�sokat kihaszn�lni akar� magatart�sra utal.

- K�k
A bels� nyugalom, a biztons�g�rzet, a felebar�ti szeretet, a m�ly t�relem �s az el�gedetts�g sz�ne. A hom�lyos-k�k visszafogotts�gra, introvert�lts�gra, a val�s�gt�l val� elmenek�l�s v�gy�ra, depresszi�ra utal.

- Ibolyasz�n
Spiritu�lis v�ltoz�st, transzform�ci�t, befogad� k�szs�get, �rz�kenys�get, intu�ci�t, befel� figyel�st mutat, ugyanakkor arra utal, hogy az illet� a h�tk�znapi probl�m�kra is ink�bb misztikus jelleg� megold�sokat keres. A magent�ba hajl� ibolya a magasabb ide�lok er�teljes gyakorlati �t�ltet�s�re val� k�szs�get jelzi. A lila a nem anyagi jelleg� dolgok m�ly szeretet�r�l tan�skodik. A sz�rk�s-lila rejt�zk�d�si v�gyat mutat.

- Feh�r
A m�g meg nem nyilatkozott, vagyis a rejtett �llapotok sz�ne. A feh�r visszat�kr�z, visszaver minden k�v�lr�l j�v� ingert. Olyan, mint egy v�d�pajzs, mely sok energi�t tartalmaz. A tiszta, feh�r h�tt�r, m�s sz�nek m�g�tt az illet� magasabb frekvenci�j�ra utal.

Az aura �rz�kel�s�hez, els�dlegesen az �tertest megpillant�s�hoz nyugodt, fesz�lts�gekt�l mentes �llapot �s kezdetben f�lhom�ly �s egy m�sik szem�ly sz�ks�geltetik. K�rd meg a seg�t�det, hogy �lljon egy egysz�n� fal el� (lehet�leg egysz�n� ruh�ban, hogy a mint�k �s a sz�nek ne vonj�k el a figyelmedet), t�led kb. 2-3 m�terre. �gy n�zz r�, mintha egy m�g�tte kb. 1 m�terre l�v� pontot fix�ln�l, mik�zben �t (is) l�tod. Az aura a leger�sebben a fej k�r�l �s a v�llakn�l, vagy a kezekn�l, els�sorban a teny�rcsakr�n�l �rz�kelhet� a leger�sebben. �rdemes el�sz�r ezeket a ter�leteket figyelni. P�r m�sodperc eltelt�vel k�rvonalaz�dik egy felh�szer� dereng�s, az �tertest. Ez k�nnyed�n l�that� a fizikai l�t�s seg�ts�g�vel, �m a tov�bbiakkal kicsit nehezebb a helyzet. Lehet, hogy felfigyelt�l m�r arra, hogy bizonyos emberek mellett j�l vagy rosszul �rzed magad, f�ggetlen�l att�l, hogy ak�r komolyabban megn�zted vagy ismerted volna kor�bban. Beleker�lve az illet� aur�j�ba, 'megl�ttad' az asztr�lis �s ment�lis r�tegeit, amikre �szt�n�sen reag�lt�l, felt�lt�dt�l, esetleg lemer�lt�l t�le. Id�s, beteg emberek mellett �rezhetted azt is, hogy zsibbadni kezdenek a kezeid, esetleg a tenyeredben vagy az ujjaidban melegs�get tapasztalt�l. Ahogy a legyeng�lt aura tal�lkozik egy er�s, felt�lt�d�tt szervezettel, automatikusan r�kapcsol�dik, m�g akkor is, ha annyira 'lyukas', hogy k�ptelen a hosszabb t�v� felt�lt�d�sre.