M�gia in the music

"R�ges-r�gen egy vad vil�g gyermeke, belef�radva az �r�k�s
k�zdelembe, fej�t egy kop�r szikla h�t�nak vetve, lehunyt szemmel
hallgatta a term�szet �nek�t. Figyelte a tenger megnyugtat�
morajl�s�t, a sz�l sejtelmes susog�s�t a lombok k�z�tt, az �ri�si
er�kkel j�tsz� mennyd�rg�st, az �llatok neszez�s�t �s a t�bbi hangot,
mely mind a vil�g sz�mtalan rejt�ly�t suttogta vagy ki�ltotta a f�l�be.

K�s�bb m�r nem csak hallotta ezeket a "dallamokat", hanem felismerte
a bel�l�k �rad� energi�kat, az �ltaluk k�zvet�tett �s el�id�zett
�rz�seket, gondolatokat. Egy sz�p napon arra �bredt, a hangokat
megfelel�en felhaszn�lva � is k�pes a hatalmas er�k fel�leszt�s�re �s
haszn�latba v�tel�re. Tudta, ezek mind �lnek benne is, csak a
megfelel� harm�ni�kat kell megtal�lnia, hogy felsz�nre t�rjenek az
elfelejtett vagy soha sem ismert energi�k.

Miut�n a k�rnyezet�ben tal�lhat� anyagokb�l dallamok l�trehoz�s�ra
alkalmas eszk�z�ket k�sz�tett, elkezdte a term�szetben hallott
zajokat, z�rejeket ut�nozva egys�ges eg�ssz� form�lni a hangokat.
Egy vill�s fa�gra kifesz�tett �llatb�rt botokkal �t�getve ut�nozta a
mennyd�rg�s robaj�t, v�kony inakat pengetve j�tszotta el az
es�cseppek t�nc�t a leveleken �s n�dsz�llal id�zte fel a sz�l s�v�t�s�t."

S�rk�nyok m�gi�ja

A Gagr�ine az arany s�rk�ny. A d�li ir�ny tartozik hozz� (kelta nyelven
Deas vagy Deis), eleme a Nap (Gr�an).
Gagr�ine seg�t meg�rteni az embereknek az id� term�szet�t. Az id�
m�r�se az �sid�k �ta a Nap j�r�s�hoz kapcsol�dik, a nappalok �s
�jszak�k v�ltakoz�s�hoz. Az �vet is az adja meg, m�g a Nap k�r�lj�rja
a Zodi�kus eg�sz�t.
Az arany s�rk�ny nagyon sok tud�st k�pes �tadni az emberis�gnek: az
�r�k fiatals�g titk�t, azt, hogy hogyan m�rj�k az id�t saj�t, bels�
�rt�keink �s �rz�keink szerint, �s �gy k�pesek legy�nk ir�ny�tani saj�t
sorsunk. Aki felismeri mag�ban az �r�k �rt�keket, az �r�kk� fiatal
marad - tan�tja Gagr�ine.

Napmedit�ci�, avagy a Mag Gyakorlata (Paolo Coelho: Egy m�gus
napl�ja c. m�v�b�l):
T�rdelj�nk magzati poz�ci�ba, m�lyen el�re hajolva. Laz�tsunk.
L�legezz�nk nyugodtan �s m�lyen.
�rezz�k, hogy kicsiny mag vagyunk, amelyet a f�ld puha k�nyelme �lel
k�r�l. Minden meleg �s kellemes. A mag alszik, nyugodt az �lma.
Hirtelen egy ujj megmozdul. A r�gy n�vekedni v�gyik. Lassan kezdj�k
el mozgatni a karjainkat, azut�n a test�nk emelkedik, �s emelkedik,
eg�szen addig, am�g a sarkunkra nem �l�nk fel. Most lassan, nagyon
lassan kezdj�nk el felemelkedni, �s a talajra t�rdelni.
El�rkezett a pillanat, hogy a r�gy teljesen a felsz�nre t�rj�n. Lassan
emelkedj�nk felfel�, az egyik l�bunkat a talajra helyezve, azt�n a
m�sikat is, k�zdve az egyens�lyveszt�s ellen, ahogyan a r�gy k�zd,
hogy teret nyerjen. V�gre a l�bunkra �lltunk. K�pzelj�k el a mez�t
k�r�s-k�r�l, a napot, a vizet, a szelet �s a madarakat. Egy r�gy, amely
n�vekedni kezd.
A karunkat lassan emelj�k az �g fel�. Azut�n ny�jt�zzunk egyre
jobban, egyre tov�bb, mintha el akarn�nk �rni a hatalmas Napot. A
test�nk kezd elmerev�lni, az izmok megfesz�lnek, mik�zben �rezz�k,
hogy a r�gy egyre n�, n�, n�vekedik, �s hatalmass� v�lik. A fesz�lts�g
egyre fokoz�dik, eg�szen addig, am�g f�jdalmass�, elviselhetetlen�
v�lik. Amikor m�r nem b�rjuk tov�bb, ki�ltsunk egyet, �s nyissuk ki a
szem�nket.

Inform�ci� alapon -a m�gia-

A m�gikus vil�gk�p sz�mtalan m�dszerrel, elm�lettel �s gyakorlattal megk�zel�thetõ. Jelenleg egy viszonylag �j elm�letet szeretn�k bemutatni, az inform�ci� alap� m�gi�t. 
Minden trad�ci� l�trehozta a maga technik�it, a s�m�nok (�ltal�ban hallucinog�n n�v�nyek fogyaszt�s�val) term�szetszellemeikkel tal�lkoznak, m�sok ritu�lis m�gi�t ûznek, medit�lnak, vagy a kozmikus energi�t haszn�lj�k gyakorlataik sor�n. Az inform�ci� alap� m�gia a k�osszal, a frakt�lokkal, a m�trixszal �s elsõsorban adatokkal dolgozik. 
A m�gia elm�let�ben a h�rom t�rbeli kiterjed�s csak az idõ fogalm�val egy�tt �rtelmezhetõ. Ha �nmag�ban vizsg�ljuk ezt a dimenzi�t, egy a m�ltb�l a j�võ fel� tart� Jelent kapunk, azaz egy kiterjed�s n�lk�li pontot, mely egyfajta h�rtya, vagy f�reglyuk (Daath) a m�lt �s a j�võ k�z�tt. 

A Jelen megfigyel�se egy �nmag�b�l kiindul� folyamat. Ebbõl a n�zõpontb�l vizsg�lva, a pont mindig a k�z�ppontban, azaz a rendszer 0 pontj�ban, a nulla dimenzi�ban (Semmi) �ll. Ezt, mint egy f�nyudvar, k�rbeveszi az elsõ dimenzi�, azaz a jelenpont m�ltja (Idõ), vagyis az eml�kei. (A Karma olyan, mint egy k�r vagy ker�k, amin haladva az ego ’elõredob�lja’ a m�ltj�t, a f�lelmeit, tapasztalatait, �s azokat vizsg�lja meg �jra, eg�szen addig, ameddig m�r k�pess� v�lik arra, hogy teljess�g�ben �t�lje �s elengedje mindet a jelenben. Ekkor a ker�k ’k�llõj�n’ eljut a k�z�ppontba, �s azon, mint egy kapun �tl�p egy k�vetkezõ dimenzi�ba.) 

Ha egy kiterjed�ssel rendelkezõ L�tezõ szemsz�g�bõl vizsg�lunk egy m�sik, szint�n kiterjed�ssel rendelkezõ objektumot, azt tapasztalhatjuk, hogy a saj�t Jelen csak �nmag�ban, bel�l �rtelmezhetõ, hiszen az õket elv�laszt� t�vols�g (T�r) mindig csak az �n-t k�r�lvevõ m�lt ter�t, azaz a f�nyudvart k�pes �rz�kelni. Min�l k�zelebb vannak egym�shoz, ann�l k�zelebbi m�ltba k�pesek belel�tni. 

Ebbõl k�vetkezõen ah�ny l�tezõ, annyi Jelennek kell lennie. Mivel minden Jelen a nulladik dimenzi�ban, azaz az idõtlens�gben ’l�tezik’, ahol nincs t�r sem, azt mondhatjuk, egy helyen ’nem l�teznek’, pontosabban Egy L�tezõ (’Isten’) egy Jelenpontj�r�l van sz� �nmag�hoz viszony�tva. Ennek a jelenpontnak (Egy) az �ntudatra �bred�se (’�n vagyok’), �nmag�ba fordul�sa (’megkettõzõd�se’) teremti meg azokat a falakat, melyek elk�l�n�tik, mi�ltal l�trehozza a neml�t m�s, az ego falain t�lra szorult pontjait. Ez az elk�l�n�l�s felt�telezi, hogy az egyes jelenek �nmagukhoz viszony�tva m�s �s m�s tapasztalatokat szereznek, �gy a saj�t jelen�k �s m�ltjuk k�z�tt m�s �s m�s t�vols�g alakul ki, ami azt eredm�nyezi, hogy egym�shoz viszony�tott t�vols�guk is k�l�nb�zõ lesz. 

A k�osz az �ress�g vagy Semmi �llapota, melyben v�gtelen sz�m� Jelenpont (0. dimenzi�) ’l�tezik’, amik egym�s, �s ez�ltal az õket k�r�lvevõ m�lt felismer�se �ltal hozz�k l�tre a teret. A kint �s a bent elk�l�n�l�se felt�telezi, hogy a L�tezõ m�r nem csak �nmag�t, hanem m�s l�tezõket is szeml�lhet, amik k�l�nb�zõ v�ltoz�sokat okoznak benne, hatnak r�. M�s l�tezõkh�z k�pest felismer ir�nyokat, sebess�get, �s mozdulatlanb�l mozg�v� v�lik. 
Az�ltal, hogy a Jelen (Tudat) elk�l�n�lt, elvesztette ’kiindul�si hely�t’, t�k�letess�g�t, egys�g�t, vagy õs�llapot�t, �gy kisz�m�thatatlann�, instabill� v�lt, hiszen m�s Jelenek (k�lvil�g) hat�sa, egym�ssal val� kapcsolataik (amikor az egyik Tudat f�nyudvara el�ri a m�sik Tudat K�z�ppontj�t) k�sztetik v�ltoz�sra, ak�r k�lsõ, ak�r belsõ folyamatk�nt. Amikor az egyik Tudat el�ri egy m�sik hat�rait, annak szemsz�g�bõl sodr�dni kezd, ir�nyt v�ltoztat, m�g �nmaga sz�m�ra tov�bbra is �ll. Ez a pontatlans�g, nem t�k�letess�g v�letlennek nevezhetõ, �s kisz�m�thatatlann�, elõrejelezhetetlenn� teszi a folyamatot (Karma).  
    
A k�t Tudat k�z�tti kapcsolat nem tudatosan ir�ny�tott, azaz v�letlennek nevezhetõ sodr�d�sa, mozg�sa teszi visszaford�thatatlann� az idõt. Min�l nagyobb tudatoss�ggal rendelkezik az �n, ann�l kev�sb� akarja megford�tani, hiszen felismeri, hogy az idõ csak Jelenpontokb�l �ll, mi�ltal egyre k�zelebb ker�l a Forr�shoz. 
A Jelen folyamatos M�ltt� v�l�sa, �nmag�ba fordul�sa spir�lis p�ly�t eredm�nyez, mik�zben m�gis �nmaga marad (g�mb). R�tegeket hoz l�tre, melyek egym�shoz k�pest elcs�szva jelennek meg. A Tudat (Tipheret) l�trehozza a Tudatalattit (Yesod), majd az Anyagot (Malkhut) de mindig egy szinttel alatta vagy felette (benne vagy k�r�l�tte). 

A m�trix legegyszerûbben egy t�rbeli n�gyzetr�csk�nt k�pzelhetõ el, melynek csom�pontjai a Jelenpontok, �s a r�csh�l� azok m�lttere. Az inform�ci� alap� m�gia l�nyege a saj�t k�z�ppont megtal�l�sa, �s az inform�ci� m�ltt�ren, vagyis a n�gyzetr�cson val� �tk�ld�se egy m�sik Jelenpont sz�m�ra (vagy az inform�ci� min�l teljesebb fogad�sa). 
A m�trix tere maga az energia, ak�r �sszesûrûs�d�tt, ak�r ir�nyults�ggal rendelkezõ form�j�ban vizsg�ljuk, egy ’anyag’ k�l�nb�zõ megnyilv�nul�saik�nt, de v�geredm�nyben egys�gk�nt �rz�kelj�k. 
Ak�r kifel�, ak�r befel� figyel�nk, m�trixot l�tunk. Kifel� n�zve felismerj�k, hogy csak egy m�trix egyik csom�pontja vagyunk, befel� n�zve tudjuk, hogy mi vagyunk a m�trix. 
  
Az inform�ci� alap� m�gia a Hex-en (6) kereszt�l tov�bb�that�. A m�trix egy csom�pontja hat ir�nyults�ggal rendelkezik, azokon kereszt�l tartja a kapcsolatot a t�bbi Jelenponttal. A jobbra, balra, fel, le, elõre, h�tra n�zõpont k�rd�se, az elnevez�s az ego szemsz�g�tõl f�gg. 
Az egy�nen bel�l zajl� folyamatban a fizikait a jobbra, balra, az asztr�list az elõre-h�tra, m�g a ment�lis hat�st a fel–le k�pviseli. Amennyiben m�s szem�ly vagy objektum a m�gia ’c�lpontja’, �gy minden esetben a ment�lis, azaz a fel-le csatorn�n �t�ramoltatott, az elõre-h�tra (asztr�lis) csatorn�n kiadott, �s a jobb-bal (fizikai) �ltal k�zrefogott, vagy megtartott energi�r�l van sz�. A h�rom egym�sra �p�lõ s�k a m�trixban v�r�s, z�ld �s k�k sz�nk�nt jelentkezik.
A tudatos hex maga a csom�pont, �s az azon ki�raml� energia vagy inform�ci�. Adattartalma a m�gus aktu�lis, vagy m�r felsz�nre hozott tud�s�b�l �p�l fel. A nem tudatos hex a k�r�lm�nyek, azaz a m�s csom�pontok �ltal gerjesztett energia�raml�sra adott �ntudatlan, �szt�n�s v�lasz. 
Ahhoz, hogy a hex a megfelelõ hat�st �rje el, tudatoss� kell v�lnia. A nem megfelelõ adattartalom elk�ld�se �s m�s hexek �ltal (szint�n �szt�n�sen) ki�ramoltatott energia visszaver�se nem szab�lyozott v�laszreakci�kra k�sztetheti a m�sik felet. 
A k�t hex k�z�tti adatk�zvet�tõ csatorna a m�trixban egyszerre csak az egyik ir�nyb�l �raml� energia sz�ll�t�s�ra k�pes adatveszt�s n�lk�l. Amennyiben k�t k�l�nb�zõ inform�ci�tartalm� hex tal�lkozik egy csatorn�ban, akkor az ’akt�vabb’ hat�sa �rv�nyes�l, m�g a ’passz�vabb’ be�p�l a m�sikba, felveszi annak ir�nyults�g�t �s visszafordul.

Feh�r vagy fekete?

A m�gia nem feh�r, vagy fekete, saj�t c�lja mindig f�gg� a m�g�tte �ll� egy�n c�ljait�l. Feh�r-nek h�vja a szakirodalom a seg�t�, pozit�v ind�ttat�s� m�gikus praktik�kat, m�g az �nc�l�, sokszor komoly anyagi h�tter�, er�szakos �s negat�v m�gi�t feket�-nek. Maga a vil�g is m�gia, sokunknak m�g a fizika �s a matematika eredm�nyei is ebbe a kateg�ri�ba tartoznak. A mai ember azonban a m�gi�t automatikusan a var�zslattal, s�t a negat�v t�lt�s� haszn�lat�val azonos�tja csu- p�n. Hajlamosabbak vagyunk teh�t a fekete praktik�kra? A j�v� �tl�thatalans�ga �s az ember alapvet� f�lelme- inek megnyilv�nul�sai megn�velt�k a fekete m�gia ir�nti keresletet.Ugy t�nik, a f�lelem energi�i er�sebbek, mint a szeretet�i.K�sz�nhetj�k ezt a tendenci�t els�sorban a m�di�knak, a filmgy�rt�snak, a felgyorsult �letnek. A feh�r m�gia h�rjai finomabban, l�giesebben sz�lnak,�rz�kel�s�khoz hat�rozottan �t kell l�pn�nk a mindennapi �let vastag sz�r�it, lelki szemeink el�tt a szeretet v�zi�j�t fenntartva.