1. r�sz

Ez az els� r�sze annak a cikksorozatnak, amely az asztr�l-vil�got �s a projekci�s folyamatot mutatja be.

Ne feledj�k ennek a v�ltozatnak az olvas�sa k�zben, hogy ez volt az els� �r�i pr�b�lkoz�som, �gy ennek az �r�sa k�zben tanultam meg mag�t az �r�st.

�letem nagy r�sz�ben az asztr�lis s�kot tanulm�nyoztam, az asztr�lis form�mban. Megk�s�reltem - �vatos megfigyel�sek �s kritikai gondolkod�sm�d �tj�n - meg�rteni, �s - rem�lem - megvil�g�tani azt.

Kiv�tel n�lk�l mindenki elhagyja saj�t test�t alacsony energi�j� kivet�t�s ("projekci�") form�j�ban, amikor alszik. Ezt alv�s k�zbeni projekci�nak nevezem. Az asztr�ltest n�h�ny inch-re (1 inch = 2,54 cm) lebeg a fizikai test f�l�tt, ak�r egy madzagon tartott luftballon. A fizikai test alv�si poz�ci�j�t veszi fel, �s enn�l messzebbre nem t�volodik. Amikor az asztr�ltest elk�l�n�lt, onnant�l k�pes �lmokat l�trehozni. Ez az a term�szetes alv�si/�lmod�si folyamat, amelyet mindannyian ismer�nk.  Ezalatt a vil�gmindens�g (F�ld) kollekt�v (�lom-)tudat�ban vagyunk. Ez az "�lom-t�" r�tegekre oszthat�. A szem�lyis�g�nknek megfelel�en (spiritu�lisan/mor�lisan/stb. fejlett valaki), olyan szintre fogunk meg�rkezni, amihez legink�bb k�zel �rezz�k magunkat. Ezeket a szinteket k�znyelven "s�k"oknak nevezz�k, vagy k�ztes s�koknak. Ezzel a p�rhuzammal csak az az egy baj van, hogy amikor az eg�sz koncepci� l�nyeg�t pr�b�ljuk felfogni, teljesen �sszezavar.

Hogyha �ntudatodra �bred�nk alv�s k�zben, �s az f�l�tt valami ellen�rz�shez is jutunk, mint az �n. "tiszta �lom" k�zben, akkor mozoghatunk a szintek k�z�tt. Hab�r van egyfajta ellen�rz�s�nk ilyenkor a szintek megv�laszt�s�ban, de az igazi val�s l�t szintj�re nem tudunk ker�lni ezzel az asztr�lis tudattal. Az �lom-s�k vagy asztr�ls�k �sszevissza, minden-a-feje-tetej�n vil�g�ban tal�ljuk magunkat, ahol minden lehets�ges, de semmi sem val�sz�n� illetve elfogadhat�.

Amikor az asztr�lis �n�nk "teljesen tudatos" kivet�t�s�t v�gezz�k akkor az a val�s vil�gba t�rt�nik, nem pedig valami asztr�lvil�gba. Ez hossz� ideig f�lre�r�sre adott okot. Amit legt�bben asztr�lkivet�t�snek hisznek, az val�j�ban "tiszta �lom", ami teljesen m�st takar.

Sok szerz� �ll�tja, hogy minden �jjel a vil�gban bolyongunk, asztr�lprojekci� (AP) seg�ts�g�vel. Ez egyszer�en nem �gy van. Az asztr�lis val�nkban a vil�g el�g mag�nyosnak t�nik, alig tal�lkozunk m�sokkal, azok is ink�bb csak a projekci� �s a l�trehoz�s k�ztes �llapot�ban vannak. Ez akkor t�rt�nik meg, amikor elvesz�tj�k az ellen�rz�s�nket egy tudatos testen k�v�li �lm�ny sor�n. Ezt Alice Csodaorsz�gban - effektusnak nevezem. Ez egy hathat�s akad�ly a nem megfelel�en gyakorlott elme sz�m�ra.

Az asztr�lis form�nkban egy hihetetlen�l er�s "teremt�" k�pess�ggel rendelkez�nk, amit �ltal�ban �lmok l�trehoz�s�ra haszn�lunk fel. A fizikai vil�g bilincseit�l megszabadulva eg�sz vil�got teremthet�nk, �s gyakran meg is tessz�k. Ez a kreat�v k�pess�g a probl�ma, �s ez az oka sok, az APval kapcsolatos f�lre�rt�snek.

Az AP sor�n ugyanolyan term�szetes akad�llyal tal�lkozunk, mint a pszichikai k�pess�gek b�rmely m�s form�j�ban. Az Alice-effektus a val�s vil�gba t�rt�n� projekci� id�tartam�t legt�bb esetben p�r percre korl�tozza, kiv�ve akkor, ha a gondolat- �s energiaszintjeink f�l�tt er�s kontrollunk van. Ha nem volna ilyen akad�ly - gondoljunk csak bele -, emberek milli�i r�pk�dn�nek a vil�gon eg�sz nap, nem lenne mag�n�let, nem lenn�nek titkok. Ez egy boldogtalan vil�g lenne, amelyben egyik�nk sem �lne sz�vesen.

Mi t�rt�nik egy teljesen tudatos AP sor�n, ha nem tudjuk kontrol�lni a tudatunkat �s energi�(i)nkat? Igen, az AP egy bizonyos pontja ut�n az �lm�ny kicsusszan az ellen�rz�s�nk al�l, �s a j�l ismert dolgok rossz helyen kezdenek felt�nni. Ajt�k, ablakok, b�torok; �j szob�k jelennek meg, stb. A tudatalatti elm�nk elkezdett "l�trehozni", vagy pedig az �lm�ny �t�szik az �lom-s�kra. Ett�l kezdve m�r semmi sem val�s t�bb�, az eg�sz az �lom-s�k-szintek �s a val�s vil�g m�solat�nak a kever�ke. Ide vet�thetj�k magunkat, �s eg�sz addig hissz�k hogy ez a val�s vil�g, ameddig valami nagyon oda nem ill�vel nem tal�lkozunk.

M�g egy dolog: a szintek keleti koncepci�ja; a fizikai, asztr�lis, ment�lis, buddhikus, atmikus, stb., nagyon is val�sak. Kicsit azonban zavarosak ezek, �s keverednek az asztr�lprojekci� nyugati koncepci�j�val. Ezek a tudatoss�g k�l�nb�z� szintjei, nem pedig s�kok. Amikor AP-t v�gz�nk, nem emelkedik a tudati szint�nk, ez ugyanaz, mint amikor �bren vagyunk. Ezek a "magasabb" szintek csak a tudatoss�g emel�s�vel �rhet�ek el, nem lehet egyszer�en csak �gy oda projekt�lni. Ez az AP egy teljesen m�s form�ja. �n voltam ezeken a magasabb szinteken, �s igen neh�z megmagyar�zni, elmes�lni, ink�bb meg kell tapasztalni �ket. Norm�l esetben ezeket a szinteket m�ly medit�ci� sor�n tudjuk el�rni.

Annak �rdek�ben hogy el�rj�k �ket, egy bizonyos k�pess�gre van sz�ks�g, amely lehet kifejlesztett, vagy vel�nk sz�letett k�pess�g.

2. r�sz

Az asztr�ltest kivet�t�se (AP, Asztr�lProjekci�) egy automatikus reflex, a test�nkben �s elm�nkben r�gz�lve. Hogy m�k�d�sbe hozzuk, h�rom f� felt�telnek kell teljes�lnie.

1.         Annak a k�pess�ge, hogy test�nket 100%-ig relax�lt (ellazult) �llapotba          hozzuk, mik�zben �bren maradunk (�ntudatunkn�l).

2.         K�pesnek kell lenn�nk arra, hogy az (�n)tudatunkat (annak k�z�ppontj�t)

            kiemelj�k a test�nk�n k�v�lre.

3.         El�g ment�lis �s pszichikai energi�nknak kell lennie ahhoz, hogy fenntartsuk

            az ellen�rz�s�nket a projekci� felett, �s ne csusszanjunk �t �lom-�llapotba.

Ezek egy�tt m�k�d�sbe fogj�k hozni az AP automatikus reflex�t egy teljes energi�j� AP-hoz. Van n�h�ny kisebb, nem ennyire l�nyeges felt�tel is, amelyek ink�bb az adott k�r�lm�nyekt�l f�ggnek.

Relax�ci�

El kell saj�t�tanunk egy, a teljes testet ellaz�t� gyakorlatot. Ha m�r ismer�nk egy ilyet, az is meg fog felelni. �lj�nk le egy sz�kbe, �s lazuljunk el. Kezdve a l�bakkal, fesz�ts�k meg majd laz�tsuk el �ket. Folytassuk ezt a v�dlival, combokkal, cs�p�vel, hassal, mellkassal, karokkal, nyakkal �s arccal. N�h�nyszor ism�telj�k el, m�gnem teljesen ellazul eg�sz test�nk. M�lyen �s lassan kell l�legezni v�gig a gyakorlat folyam�n, hogy tudatosuljon a l�legzet amint bel�p �s amint elhagyja a testet.

K�pzeletbeli kezek

K�pzelj�k el, hogy van k�t k�pzeletbeli kez�nk. Felfele mutat� mozg�ssal simogassa mag�t ezekkel a kezekkel, a l�bfejt�l felfel� a l�bakat, �jra �s �jra, egym�s ut�n t�bbsz�r. Pr�b�lja ellaz�tani a �ket, �s �rezze, amint ellazulnak. Ezt a gyakorlatot kell ezut�n folytatni a t�rzs k�z�ppontj�val, k�l�n�s figyelemmel a csakr�kra. Ez a k�pzeletbeli k�z technika seg�ts�g�nkre lehet a test�nk k�l�nb�z� pontjainak tudatszintj�nek megemel�s�ben is. Pr�b�ljon �nmag�b�l min�l t�bbet (amennyit csak tud) ezekbe a kezekbe helyezni, k�pzelni.

Energia emel�s

Amint a l�bon felfel� halad a ment�lis (k�pzeletbeli) kezeivel, k�pzelje el, l�ssa maga el�tt amint megfogja, megragadja azt az energi�t ami ott �ramlik (a l�bakban), �s pr�b�lja f�lfel� emelni �nmag�ban. Ez a term�szetes �tja a benne �raml� pszichikai- (vagy �let-) energi�nak. Kis gyakorl�ssal m�ris �rezni lehet, amint ez az energia ott �ramlik, folyik, benn�nk. (rajtunk kereszt�l). Ez sz� szerint felt�lt , mint egy akkumul�tort.

Csakr�k

Ezek elhelyezked�se:

1.      a gerinc alapj�n�l, az �nusz �s a nemi szervek k�z�tt

2.      kicsivel a k�ld�k alatt

3.      "solar plexus" azaz napfonat, egy teny�rnyivel a k�ld�k felett

4.      sz�v-csakra a mellkas k�zepe

5.      a torok

6.      homlok

7.      korona-csakra, a fej teljes teteje, a hajvonal felett egy kicsivel.

M�ret�k kb. mint a k�zfej, kiv�ve a korona-csakr�t, amely nagyobb.

Csakra-stimul�ci�

A csakr�k az energia�talak�t�s k�zpontjai. Minden csakra a bolyg� nyers �let-energi�j�t alak�tja �t. Az energia-emel�s k�zben, amit a k�pzeletbeli kezekkel v�gz�nk, k�pzelj�k el amint kinyitjuk a csakr�inkat, ezeken kereszt�l emelj�k tov�bb �s tov�bb az energi�t, sorra a k�vetkez� �s k�vetkez� csakr�ig,  �s �gy tov�bb. Ezt n�h�nyszor el kell ism�telni. El�sz�r tal�n semmit sem fog �rezni, de a hat�sa ett�l m�g megvan. Kis gyakorl�s ut�n pezsg�s- vagy pulz�l�s-szer� �rz�s fog keletkezni a b�r alatt.

FONTOS: a gyakorlat ut�n, �pp�gy ahogy k�pzeletben kinyitottuk, be is kell csukni k�pzeletben a csakr�kat.

Ellen�rz�s

Ezeknek a gyakorlatoknak a sor�n folyamatosan ellen�rizni kell az izmok �llapot�t, �s ha sz�ks�ges, �jra ellaz�tani azokat. �ltal�nos probl�ma az energia emel�se (testen bel�l felfel� h�z�sa, emel�se) k�zben, hogy az izmok automatikusan megfesz�lnek. Tartsuk �szben: ezek a gyakorlatok ment�lisak, a testnek k�zben teljesen ellazultnak kell maradnia.

Pont-emel�s

Hogy az �ntudata pontj�t meg- (ki-) emelje, k�pzelje el mag�t saj�t maga el�tt 1-2 l�bnyira (kb. f�l m�ter). NEM egy alakot saj�t maga el�tt. �NMAGA van a fizikai teste el�tt. Arra gondoljon: a fizikai teste saj�t maga m�g�tt van. Ez egy kicsit szokatlan, de meg fogja szokni el�g hamar. Nem kell megfesz�teni az izmokat ez alatt. A test megpr�b�l "fizikailag" engedelmeskedni, ezt nem kell hagyni.

Ment�lis (tudat-) �llapot

A felsz�ni gondolatok teljesen ezekkel a gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, �gyhogy eddig a pontig semmilyen ment�lis gyakorlatra nincs sz�ks�g. Amikor ellazultnak �rezz�k magunkat, a test elnehez�l, �s egy "k�nny�" transzba ker�l�nk. A t�bbi gyakorlatot ekkor el kell hagyni, �s a tudatos l�gz�s gyakorlat�t kell alkalmazni, hogy elker�lj�k a gondolatok elkalandoz�s�t.

Tudatos l�legz�s

�rezze a l�legzet�t kil�gz�s k�zben, �s �rezze kil�gz�s k�zben. Bel�gz�sn�l a k�pzeletbeli kezekkel emeljen energi�t az alap-csakr�b�l a sz�v-csakr�ig. Figyelem: ha enn�l a pontn�l vibr�ci� kezd�dik a testben, ne projekt�ljon m�g, hanem mozgassa a kez�t eg�sz finoman, �s sz�p lassan t�rjen vissza norm�l tudat�llapotba.

Ezeket a gyakorlatokat naponta kell v�gezni. N�h�nyukat b�rhol lehet csin�lni, ahol van p�r perc szabadideje az embernek. Id�vel a test (ha erre kondicion�lja), gyorsan �s k�nnyen fog v�laszolni. Gyakorl�ssal k�pes lesz arra, hogy a test�t TELJESEN ellaz�tsa csup�n p�r perc leforg�sa alatt. Ez a tr�ning lecs�kkenti a teljesen tudatos AP el�r�s�hez sz�ks�ges id�t.

3. r�sz

Ez a r�sz most m�r t�nylegesen a test elhagy�s�r�l, az Asztr�lProjekci�r�l (AP) fog sz�lni. Ha elolvasta az el�z� k�t r�szt - ez pedig er�sen aj�nlott -, m�r lehet bizonyos fogalma az AP folyamat�val kapcsolatban. R�szletesebben is fogom t�rgyalni a kapcsol�d� t�mak�r�ket, �gymint: a kett�ss�g, t�bb test jelens�ge, b�nul�s, a pszichikus sz�l, t�voli AP, f�lelem, asztr�lis szex, etika, bel�p�s m�s testekbe, asztr�lis entit�sok (l�nyek), az AP hat�rai, gondolati form�k, gy�gy�t�s, probl�m�k �s egy�b t�m�k.

Megjegyz�s: ez az AP m�dszer, amit al�bb t�rgyalok, kicsit elt�r att�l, amit ma az AP alatt �rt�nk. Ez annak a m�dja, hogyan v�gezz�k az asztr�lis test�nk kivet�t�s�t "teljesen tudatosan" (�ntudatunkn�l) a val�s vil�gba - nem pedig az asztr�lis s�kra. Ez megegyezik egy biztons�gos hal�l k�zeli �lm�nnyel.

Felt�telek

Itt k�zl�m az AP-hez sz�ks�ges IDE�LIS felt�teleket. N�melyik�k tetsz�s szerint vari�lhat� vagy m�dos�that�, az adott k�r�lm�nyekhez illetve kinek-kinek saj�t sz�ks�glete szerint.

Sz�ks�g van egy cs�ndes szob�ra, ahol nem fognak zavarni. Ha gondot okoz a h�tt�rzaj, kapcsoljunk be egy r�di�t vagy t�v�t, �s �ll�tsuk k�t �llom�s k�z� ("feh�r zaj"). Ez el fogja takarni a k�ls� (zavar�) zajokat. Nem aj�nlom a zen�t. Bizonyosodjunk meg, hogy el�g meleg van. (Az AP k�zben a test vesz�t h�m�rs�klet�b�l).

A megvil�g�t�s legyen f�lhom�lyos, de semmi esetre sem s�t�t. F�st�l� �get�se nem felt�tel, de seg�t a testnek az ellazul�sban, illetve seg�thet a reflex kiv�lt�s�ban. Ha f�st�l�t haszn�lunk, az egy olyan illat legyen, amit csak AP k�zben �get�nk, �s semmilyen m�s alkalommal.

Sz�ks�g lesz egy k�nyelmes sz�kre, karf�val �s fejt�masszal. Ez lehet fotel vagy nyug�gy is. Sokkal sikeresebb az AP, ha �L� helyzetben v�gezz�k. A sz�ket kicsit h�tra kell d�nteni, hogy a fej biztosan t�maszt�djon. Erre a c�lra megfelel valami t�maszt�k az sz�k (fotel) els� l�bai al�. Egy p�rn�ra van sz�ks�g a l�bakhoz, �s egy kisp�rn�ra vagy t�r�lk�z�re a nyak m�g�. Erre a c�lra kiv�l�an megfelel a rep�l�g�peken haszn�latos nyakt�masz. Addig kell ezekkel vari�lni, am�g 100%-ig k�nyelmes testhelyzetet nem �r�nk el. Figyelem: laza, k�nny� �lt�zetet viselj�nk.

Ha �gyat kell haszn�lni, p�ld�ul betegs�g, stb. miatt, akkor amennyire �tkez�shez szokta, annyira t�massza fel mag�t p�rn�kkal.

F�radts�g

A projekci�hoz nem kell t�ls�gosan f�radtnak lenni. A megfelel� �llapot amire ilyenkor sz�ks�g van, a testgyakorl�s, tusol�s, esti �tkez�s majd kb. 1 �rai pihen�s ut�ni �llapot. A legjobb a j� k�z�rzet �s frissess�g �rz�se, a t�lf�radts�g vagy t�ls�gos kimer�lts�g nem megfelel�. Er�s testedz�st majd tusol�st �s pihen�st aj�nlok, �gy a test f�radt de a tudat friss lesz. Ha gondot okoz a f�ny, akkor esetleg lehet olyan els�t�t�t� szem�veget haszn�lni, amilyeneket a rep�l�g�peken adnak alv�shoz. Ez praktikus, �s nem fogja zavarni a tapasztal�st.

Megjegyz�s: Ha ny�l gy�lik �ssze a sz�jban, az AP el�tt vagy alatt, le lehet nyelni, mozgatni a nyelvet, ez nem lesz hat�ssal az eg�szre. Ha mozgatni kell a testet, ezt lassan kell tenni, az ellazul�s megt�r�se n�lk�l. Ha k�h�gni kell, ezt meg lehet tenni finoman. Megf�z�s eset�n (k�h�g�s, t�sszent�s), el kell felejteni az eg�szet, �s ink�bb aludni.

            Egy m�sik �rz�s ami t�rt�nhet, a p�kh�l�, ami egy csikland�s �rz�sk�nt jelentkezik az arcon. Ez norm�lis. K�s�bbi �llapotban, amikor az elnehez�l�s megkezd�dik, figyelmen k�v�l lehet/kell hagyni. Az ellazul�s korai �llapot�ban m�g meg lehet vakarni az arcot. Az elnehez�l�skor hagyja figyelmen k�v�l ezt az �rz�st, az hamarosan mag�t�l meg fog sz�nni. Ez a csakra-energia jele.

A KIL�P�S

Amikor elj�n az id� amit erre kiv�lasztottunk, form�ljunk az AP-ra ir�nyul� ER�S sz�nd�kot, �lj�nk le a sz�k�nkbe, ny�jt�zzunk, majd helyezkedj�nk el k�nyelmesen. V�gezz�k el a relax�ci�s gyakorlatokat �s az energia-emel�st, eg�szen addig, am�g az elnehez�l�st nem �rezz�k, amint k�nny� transzba l�p�nk. V�ltsunk �t a tudatos l�gz�s gyakorlat�ra, �s a tudati pontunkat emelj�k ki el�re ("pont emel�s", az el�z� r�szben). Maradjunk biztosak a magunk M�G�TT elhelyezked� fizikai test�nk fel�l, �s folyamatosan figyelj�k a fesz�lts�get (izmok feszess�g�t?) .

Egy gyenge l�ktet�s kezd�dik meg bel�l �s k�r�l�tt�nk. Ez egy sokkal m�lyebb vibr�ci�v� fog �tv�ltozni, a csakra-aktivit�st�l f�gg�en. Er�s csakra-tev�kenys�g eset�n ez el�g ijeszt� jelens�gnek t�nhet - ha nem tudjuk hogy mi t�rt�nik ekkor. A sz�v�nk �gy �REZZ�K mintha szinte lehetetlen pulzussz�mra gyorsulna. Ez NEM a sz�v, hanem a sz�v-csakra. Nem kell vele t�r�dni.

A k�vetkez� �rz�sr�l van sz�: helyezze a kez�t a mellkas�ra, �gy, hogy az ujjv�gek a sz�v f�l�tt legyenek. Ujjaival doboljon a mellkas�n, a sz�v ritmus�ra. Ezt az �temet fokozatosan gyors�tsa eg�sz addig, am�g az ujjak olyan gyorsan nem mozognak amennyire csak tudnak. Pontosan ilyen �rz�s amikor a csakra teljesen akt�v �llapotba ker�l. V�ltoz� lehet az �rz�s, enyhe pulz�l�st�l kezdve, izomr�ngat�z�son kereszt�l eg�sz egy olyan �rz�sig, mintha egy izom teljesen meg�r�lt volna.

Ezeket a vibr�ci�kat teljesen figyelmen k�v�l kell hagyni, �s nyugodtnak maradni. Elfogad� �rz�st kell alkalmazni ezekkel szemben. Egy szempillant�s alatt kint lesz�nk! A vibr�ci�k olyan m�rt�k�v� n�hetnek, hogy szinte m�r alig lehet elviselni, de akkor is figyelmen k�v�l kell hagyni �ket. Tov�bbi projekci�k sor�n ez egyre �szrev�tlenebb lesz, amint a szunnyad� csakr�ink stabiliz�l�dnak.

A zaj �s a vibr�l�s el�r egy crescendo-t, amikor hirtelen az AP reflex beindul. El�refel� hirtelen elhagyjuk a test�nket, a gyomorsz�jban enyhe zuhan� �rz�ssel. A m�ly vibr�ci�kat cs�ndesebb v�ltja fel, a mellkasunkban. Most lebeg�nk, n�h�ny l�bnyira a fizikai test el�tt vagy felett (testhelyzett�l f�gg�en). Minden gyakorlattal hagyjunk fel, koncentr�ljunk, �s maradjunk nyugodtak.

Ez nagyszer�! - gondoljuk - IGEN.... megcsin�ltam! 

Tudatosan kivet�tj�k az asztr�lis test�nket, �s ez T�NYLEG j� �rz�s !

Az els� alkalmat odakint n�h�ny percesre kell korl�tozni. �s - higgye el ezt nekem - ez t�nyleg fontos. Mozogjunk a szob�ban - lassan. Nincs igazi l�bunk, �s NE is keress�k azt. A gravit�ci� t�rv�nye t�bb� nem �rv�nyes, �gyhogy legy�nk �vatosak. Csak mozogjunk kicsit a szob�ban, nem kell azon gondolkozni hogy hogyan, csak egyszer�en tenni kell.

Gyors l�ktet�st lehet �rezni esetleg a mellkasban amint mozgunk, ez a sz�v-csakra. Ez, mint egy motor, felgyorsul mozg�s k�zben, majd lelassul egy eg�sz finom dobog�ss�, amint meg�llunk. Ez az er�forr�s, az energia, ennek az ereje a csakr�t�l f�gg, �s att�l, hogy milyen k�zel tart�zkodunk a fizikai testhez.

Mindv�gig az AP sor�n uralni kell az elm�nket, nyugodtnak maradni, �s nem felizgatni magunkat �s t�l izgatott� v�lni. Semmit sem szabad elk�pzelni, odak�pzelni, vagy elv�rni �s hinni hogy ott van aminek nem kellene ott lennie. Ez alapvet�, ha nem akarunk az Alice-effektus hat�sa al� ker�lni.

Most sz�pen mozogjunk visszafel� a test�nkbe, azzal a sz�nd�kkal, hogy visszat�r�nk bel�. M�g �j az asztr�lis forma az �n sz�m�ra, �s hogyha t�l sok�ig marad kint, 99% az es�lye, hogy elveszti az uralmat "a vol�n felett", Alice effektusba zuhan, �s semmire sem fog eml�kezni. K�s�bb messzebbre is lehet menni, de fontos hogy az els�t ilyen r�vidre vegye.

A visszat�r�s egyszer�. Mozogjunk a testbe, mindegy hogy hogyan, �s oda fogja mag�t r�gz�teni (a test). A visszat�r�si-reflex m�k�d�sbe j�n, �s - hopp - m�r vissza is t�rt�nk. KELJ�NK F�L azonnal, �szben tartva, hogy mi t�rt�nt, �s �RJUK LE.

Az asztr�lis tudat olyan mint a mem�ria a sz�m�t�g�pben, a fizikai test tudata olyan mint a winchester, �s a pap�r-ceruza pedig a floppylemez. Ha kikapcsoljuk az �ramot a sz�m�t�g�pben, a mem�ri�b�l elv�sz minden. Ez�rt kikapcsol�s el�tt el kell menteni. Azaz le kell �rni ami t�rt�nt. El�g csak n�h�ny gondolatot lejegyezni, az elegend� lesz. Kezdjen egy napl�t az AP �lm�nyekr�l.

Egy tipikus projekci�

Le�l�k a sz�kembe, k�nyelmesen, �s melegben. AP-t fogok v�gezni, m�g ha fene fen�t eszik is. MEG FOGOM csin�lni! Elv�gzem az ellazul�si gyakorlatokat, gondosan, mert tudom hogy ez a val�di titka az asztr�lkivet�t�snek. K�pzeletbeli kezeimmel felemelem az energi�imat, hogy aktiv�ljam a csakr�kat. Sz�pen elkezdenek l�ktetni. Jobban koncentr�lok a sz�v-csakr�mra, egyre t�bb �s t�bb energi�t vonva oda a t�bbi csakr�n kereszt�l, eg�szen addig am�g egy m�ly ritmusban nem kezd dobolni, l�ktetni. Az elnehez�l�s �rz�se vesz rajtam er�t amint k�nny� transzba esem. Neh�znek �rzem magam. Az eg�sz arcomat a p�kh�l�-�rz�s csiklandozza, de nem veszem tudom�sul. A f�kuszponto(ma)t kiemelem el�re. �n vagyok el�l, de tudom�som van a saj�t magam m�g�tt lev� fizikai testr�l is. M�lyen a testemben vibr�ci�k kezd�dnek, de a l�legz�semre koncentr�lok �s a k�z�ppontomat (f�kuszt) kint tartom. A vibr�ci�k nagyon er�ss� v�lnak, traf�h�z-gener�tor d�b�rg�s�hez hasonl�v�, de a figyelmemen k�v�l hagyom. A gerincem megremeg amint az adrenalin �ramlik rajtam kereszt�l, de nem t�r�d�k vele. A l�legz�sre koncentr�lok, �s arra ahov� menni fogok. A sz�v-csakr�m �gy felp�r�g mintha mindj�rt sz�tvetn� mag�t, de nem ijedek meg mert tudom hogy az nem a sz�vem amit �rzek, hanem a sz�v-csakra. A d�b�rg�s m�ly z�mm�g�ss� v�lt, �s hirtelen szabadon emelkedek, enyhe zuhan�st �rzek. Kil�pek, �s saj�t magam el�tt �llok, n�h�ny m�sodpercig. A fen�be is, nagyon j� �rz�s! K�rbemozgok a szob�ban, keresve - kutatva. A kis motor a sz�vemben (a csakra) hangosabban p�r�g ha mozgok, mindig a mozg�sommal ritmust tartva.

4. r�sz

KETT�V�L�S

A tudatnak k�t k�l�n�ll�, de egyforma elm�v� t�rt�n� sz�tv�l�sa minden alv�skor megt�rt�nik, illetve a testen k�v�li projekci� minden fajt�j�n�l. Ez a sz�tv�l�s nagyon j� okb�l t�rt�nik:

Sokat lehet testen k�v�li �lm�nyekr�l olvasni, �s szinte mindegyik szerz� megeml�ti ezt a sz�tv�l�s-szer� effektust. Ez el�g �ltal�nos, hogy egy testen k�v�li �lm�ny sor�n tudat�ban van az ember mindk�t test�nek. Tudat�ban van a fizikai testnek is, mik�zben egy m�sik, k�l�n�ll�, sokkal finomabb testben l�tezik. Ennek az oka a telepatikus kapcsolat, ami a k�t test k�z�tt mindig fenn�ll. Az asztr�lprojekci� sor�n ez a kapcsolat a fizikai test figyel�s�t szolg�lja, �gy nem (az) s�r�lhet meg.

Amikor projekt�lunk, az asztr�lis m�sunk elhagyja a fizikai testet, �s a tudat kett�v�lik (meghasad). Ez egyik r�sz az asztr�ltestben helyezkedik el, a m�sik pedig a fizikai testben. Amikor az asztr�lis forma l�trej�n, a tudatunk pontos m�s�val rendelkezik. Ez minden tekintetben TE vagy, mint egy magn�kazett�r�l k�sz�lt m�solat egy m�sik kazett�n, mind a kett� egyforma, �s mind a kett� TE vagy!

Gyakran, p�ld�ul alv�s k�zben, ez a k�t tudat egy telepatikus �lom-megoszt�sban keveredik. A fizikai test tudata is k�pes �lmodni. Ez az �lom-kevered�s hasonl� egy skizofr�n �lom-eml�khez, amit a tudatoss�g k�l�n�ll�s�ga (kett�ss�ge) okoz. Aki nem ismern� a skizofr�ni�t (tudathasad�s): az ebben a betegs�gben szenved�knek egyszerre egyid�ben k�t tudatuk-k�szlet�k van (az elm�j�kben).

KETT�SS�G

Amikor AP k�zben az asztr�lis �s a fizikai test egyar�nt tudat�n�l van, �s egym�sra koncentr�lnak viszonylag k�zelr�l, egy k�tir�ny� telepatikus kapcsolat j�n l�tre. Ez nagyon zavar�, �s nem aj�nlom b�rkinek, hogy t�l gyakran pr�b�lkozzon ezzel. A fizikai �N �s az asztr�lis �N tiszt�n fogja l�tni egym�st, ugyanabban az id�ben. Egym�s szem�vel fogsz n�zni, p�rhuzamosan, egyidej�leg tudat�ban leszel mindk�t l�tv�nynak.

Mindennek tetej�be, hogy m�g zavar�bb legyen az eg�sz, szint�n tudat�ban leszel egym�s gondolatainak, a saj�todnak �pp�gy, mint a m�sik�nak, egyidej�leg. Ez a telepatikus visszacsatol�s, hasonl� ahhoz, mint amikor k�t t�kr�t szembe�ll�tanak egym�ssal, a v�gtelens�g hamis �rzet�t keltve a n�z�ben.

Ez a k�nyelmetlen �s zavar� �llapot elker�lhet�, ha nem n�z a k�t test egym�sra t�l k�zelr�l, �s nem is gondol egym�sra a kivet�t�s sor�n.

Ez bizonyos m�don megmagyar�zza, hogy mi�rt olyan zavarosak n�ha az �lmaink. A tudat NAGYON j� okb�l szakad k�t r�szre, �s a k�t r�sz k�l�n-k�l�n funkcion�l.

Ezt a jelens�get sokszor tapasztaltam a projekci�im sor�n. Az�rt tanulm�nyoztam, mert k�v�ncsi voltam, hogy hogyan �rz�keln�m a fizikai testet ha szoros k�zels�g�ben lenn�k annak. Szint�n j�l �sszezavarta az eml�keimet, ha k�tf�le dolgot csin�ltam egyszerre a projekci� sor�n. Tudat�ban lenni a zajoknak �s esem�nyeknek a h�zban is �s az utc�n is, egyid�ben. Ezt a kett�ss�get gyakran tapasztalj�k akik projekci�kat v�geznek, de sosem tal�ltak r� magyar�zatot vagy �rtett�k meg t�k�letesen.

A kett�ss�g �ltalam t�rt�nt els� megtapasztal�sa:

A sz�kemben medit�ltam a t�z mellett, �s norm�l tudat�llapotomhoz t�rtem vissza, amikor az es� dobolni kezdett a tet�n. Felt�madt a sz�l, �s az ablakt�bl�kat remegtette. Az �r�ra n�ztem, hajnali h�rom volt. Ez kor�ntsem szokatlan, n�ha eg�sz �jszaka medit�lok. Pihentnek �s energi�val telinek �reztem magamat. Azt gondoltam magamban: "Sosem projekt�ltam m�g az es�ben, vajon milyen lehet?"

Becsuktam a szememet, �s hamarosan kil�ptem a fizikai testemb�l.

A falon kereszt�lmozdulva kijutottam az es�be. Milyen csod�latos �rz�s volt! �reztem ahogy az es�cseppek �thaladnak rajtam. Mindent az es� illata �s nedvess�g hatott �t, �gy t�nt, ez m�gjobban felt�lt engem energi�val. Fel-lebegtem a tet�re, le�ltem a k�m�nyen, �s a v�rost n�ztem. Figyeltem a tet�k�n t�ncol� es�cseppeket, ahogy lefolynak az ereszekbe, lecsurognak a csatorn�kba.

A tet�n �lve �szrevettem hogy �rzem a testemet lent a sz�kben. Ezt gyakran tapasztaltam, hogy �rzem a fizikai testemet, amikor k�zel vagyok hozz�, de nem akkor amikor ilyen t�vols�gban. Lecsusszanva a tet�n, elhat�roztam, hogy k�zelebbr�l is megn�zem.

Hirtelen, �reztem magamat amint �tlebegek a falon, csak�gy, mint a sz�kben �lve. �N voltam a sz�kben, figyelve magamat amint �tlebegek a falon, de szint�n �N voltam a sz�k el�tt lebegve t�z l�bnyi t�vols�gban, amint figyelem magamat a sz�kben �lve. Nem csak hogy �sszezavarodtam, de el�g rosszul is �reztem magam emiatt.

K�t l�tv�nynak voltam tudat�ban egyidej�leg, k�t tudatom volt, mind egybekapcsol�dva, ez elb�v�l�. �rtelme is volt: csak az�rt mert az asztr�ltestem elk�l�n�lt a fizikait�l, azzal att�l m�g mi�rt ne gondolkozhatn�k?

Az asztr�lis �N-em a szob�ban mozgott, megfigyelve a testemet a sz�kben, mik�zben az meg EN-gem figyelt. Ek�zben tov�bbra is l�ttam az asztr�lis �N-emet, m�g akkor is ha a fizikai testem m�g�tt voltam. �reztem magamat sz�kben, amint pr�b�lom k�vetni. Ez komoly er�fesz�t�st ig�nyelt, mintha nem lenne er�m mozdulni sem.
�gy �reztem, mintha nagyon nagy lenn�k, �s hatalmas nyom�s ellen�ben pr�b�ln�k mozogni. A n�z�pontomat mozgattam, de �n magam egy�ltal�n nem mozogtam.

A tudatom egyidej�leg l�tezett a fizikai �s az asztr�lis testemben. Ez�rt volt k�pes a fizikai �N-em l�tni az asztr�lis �N-emet olyan k�nnyen, �s b�rmely sz�gb�l. A fizikai testem sz� szerint megfordult a b�r�ben. Ez a k�pess�g a szemh�jakon kereszt�l t�rt�n� l�t�sra m�sok �ltal is le lett jegyezve.